A banános tej

Egy nagyon bonyolult recept következik, szoval jol figyeljetek. Elöször is a hättersztori: mostanäban nagyon räkattant B a tejre. Ha ehes es szomjas egyszerre akkor ältaläban ker egy pohär tejet (vagy kettöt). Neha megengedi, hogy kakaot szorjunk bele, de többnyire csak ugy naturan issza a tejet amit mi elborzadva nezünk az apjäval, de ha neki izlik.. A hetvegen takonykoros lett B. ami azzal jär, hogy se nem evett se nem ivott. Gondoltam vmi kaloriät/folyadekot bele kene tömni, nezzünk csak mi van itthon. Banän mint gyümölcs es tej. Na akkor legyen banänturmix. Meg soha nem ivott ezert azonnal elutasitotta az ötletet. Ekkor trükkösen megkerdeztem es banänos tejet kersz? Mire B.: az tökeletes. (Most komolyan, honnan szedi ezeket a szövegeket? :D)
Szoval fogtam egy fel banänt, beledobtam a turmixgepbe, hozzäöntöttem kb 2 dl langyos tejet es a megfäzäsra is jo kis kanäl mezet. Majd turmixoltam..sokäig...olyan habos lett, hogy ket pohär ital lett belöle. Matyika huzora megitta mindket pohärral (a tejhab miatt mi meg szakadtunk P.-vel a nevetestöl, olyan helyes kis cicabajsza lett minikenek :) de csak miutän megszagläszta es lätta, hogy ez nem turmix, hanem banänos habos tej. Majd kert meg. Aztän mäsnap is, meg tegnap is. Ma delutänra is be van mär keszitve a fel banän a hütöbe :)
Mondjuk, hogy ez izlett neki nem csodälkozom mert kepes meginni a bolti förmedvenyeket is. Egyszer kiszurt a boltban egy izesitett gyerekeknek valo tejet (persze több cukor volt benne, mint tej..brrr..) es boldogan itta meg. En nekem eleg volt megszagolni, hogy hänyingerem legyen töle.. azota igyekszem elterelni a figyelmet ha annal a pultnal järunk ahol ezek az ...izek.. ki vannak rakva.
Lehet ma megprobälok neki natur ivjoghurtbol alkotni valamit. Imädja a joghurtokat is csak hät a cukor ami bennük van..attol tartok mär igy is kesö, teljesen cukorfüggö lett...

Büszkén kijelenthetem, hogy tuljutottunk a ´keljünk fel ejszaka minel többször´ programponton. Annyira, hogy ma reggel fel10kor kelt fel öurasäga, de azt is csak azert, mert Peti elment fürdeni es ezt mär annyi zaj volt neki, hogy felebredt. Vajon ha hagyjuk meddig alszik? Egyszer ezt is kiprobäljuk :)

Persze azert meg emlekszem arra amikor zombi voltam egesz nap. Mär azelött elkezdödött mielött megszületett volna. Aztän születes utän eleg sokäig eltartott ez az idöszak, közel egy evig. Aztän räjöttem, hogy neki mär nincs szüksege ejszakai ´nasira´, es elkezdödött a probälkozäs: mi van, ha Apa megy be hozzä ejjel. Es szep lassan eljutottunk oda, hogy leszokott a nyugiciciröl, vegül az elalväsosrol is, egesz egy heten belül (igaz itt van egy kis csaläs, mert beteg lettem 2-3napra h az elalväsos szopit is elhagytuk es hiäba szeretett volna kapni - nem voltam ott, igy azert azt kell mondjam könnyebb volt, mire hazaertem mär kb el is felejtette azt).
Ennek az lett az eredmenye, hogy amikor epp nem beteg - vegigalussza az egesz ejszakät, az ägyäban, egyedül!
Jo most epp taknyos ezert sokat nyüsszög älmäban es mostanäban egyre többször ebredek az ö ägyäban..

Folytatas (eltelt kb ket honap is mar miota elkezdtem ezt a bejegyzest)
Meg mindig szepen alszik a sajat agyaban. Van h ejszaka atszol nekunk: Apa! Anya! De gyorsan visszaalszik ahogy atmegyunk hozza. Most mar reggel is tobbnyire szolongat minket v elkezd dumalni jelezve h o mar ebren van! Erdekes h atjonni nem kiuvan hozzank es ha mi visszuk at az agyunkba akkor is tiltakozik eloszor h o nem akarja es menjunk vissza B. szobajaba. A napkozbeni alvasok na azok erdekesek. Velunk nem akar aludni, ha epp babakocsizunk v autozunk akkor alszik de itthon az agyaban nem akar. Bezzeg a tagesmutinknal..ott meg kulon szol is ha faradt, h nánináni.. Kivancsi vagyok az oviban mi lesz.
Ma megdobbenve hallottak a kollegaim, h B. este 9ig ebren van. De ha egyszer hamarabb nehezen rakjuk le?! Inkabb megvarjuk mi faradt lesz (van olyan h hamarabb az lesz, akkor persze nem kenyszeritjuk 9ig varni)..1eves kora korul eleg sokat harcoltam h napkozben aludjon akkor amikor annak ideje van, de rajottem h felesleges, inkabb akkor aludjon mikor elfarad es ez ervenyes lett nalunk az esti alvasra is, vegul is nem mindegy h leteszed es 10p-en belul alszik v orakat fekszel mellette mire kidol..

Szószedet és szösszenet

Hihetetlen mennyi szot ismer es hasznal mar minike, a legjobb, hogy te egyszer hasznalod es o par nap mulva behelyezi egy szovegkornyezetbe es onnantol hasznalja is (helyesen!).

Itt vannak a kedvenc "teveszteseim":
Zonki - zokni
Szemuge, szemugegem -szemuveg
Enyéd - tied
Taszki - taxi
Keszk, keksz - keksz
Punki - puding (volt mar ebbol ferehallas egyik nagypapa altal aki nem ertette h ilyen pici es mar ilyen szot is ismer?!? :-) )

Vagy siman amiket hasznal:
Te jo eg
Jo istenem
Telefonom - ezalatt az EN telefonomat erti csak o azt a sajatjanak tekinti

Becezesek: anyuf lettem de van meg apuf, cicuf, matyuf es kaduf is. Es ezt meg fokozni is tudja: kaduffi ill. hallotuk mar tole a kadafi-t is :-)

Az apjat napok ota ezzel szorakoztatja: Apa, hol van a harfad? (Bogyo es Baboca rulez!!)

Vagy minden este miutan lekapcsoljuk a lampat megjegyzi: Anya sotet van, nem latok SEMMIT!

Vonatmanias most eppen. Szokta kerni h menjunk el a palyaudvarra vagy kapcsoljunk neki Thomast bar ma eppen Chugington meseest volt. (Nekem ez mondjuk jobban is tetszik, mint a Thomas. Az olyan bugyuta) De csipi nagyon a kisvonatos asztalkajat vagy a legovonatot is. Meg tavasszal kapott a kallertol az ICn egy kis jatekvonatot es azt megtalalta, az ma nagy slager volt. Marishoz is azt kellett vinni. Arrol mar nem is meselek, h a megy a gozos c dalt kivulrol fujja.
Vagyis de:
Megy a gozos Kanizsara a szoveg de ha a kerekmese valtozatot enekli akkor megy a vonat papikaba a szoveg (mert annak h Afrika semmi ertelme sincs de mivel a papa paprikat eszik ezert a vonat ertelemszeruen pap(r)ikaba megy). Aztan egyszer csak sikeresen atkoltotte a dal: megy a gozos kanizsara, paprikai allomasomra. Elol ul a masincinca hatul meg a krumplifeju R.B.(az unokatesoja).
Ha mar dalok: kivulrol fujja a csigabiga gyere ki-t, a cicamica haj-t, megy a gozos-t, szaraz tonak-ot es meg sok mast is csak igy este fel11kor nem jut tobb az eszembe. Egyik nap kerekmeseket kert es lejatszottuk neki a hova mesz te kisnyulacska-t amit utana kert meg nehanyszor: anya, kejek ingyomot. :-)

Arra kerdesre h mi apa neve meg mindig az a valasz, h Apa! De ha ot kerdezzuk akkor mar buszken mondja, h G.B.

Es meg csak most lesz 23honapos..huh..mi lesz itt meg? Foleg h jovo marciustul bovul a csalad ;-)

Ajandek

Pär perce sirva-röhögve jött ide hozzäm Peti, hogy ajändekot kapott a kisfiätol. Egy ragtapaszba csomagolt darabka sütit. Asszem a gyerek abszolute felfogta mi az ajandek - egy becsomagolt valami.. En akkor kezdtem el igazän röhögni mikor meglättam, hogy a ragtapasz az a gyerek tegnapi hasznält (neogranormonos, veres) ragtapasza de a süti eltünt belöle - Peti megette mondvän ajändek :)
Rendes volt minimatyitol, hogy nem csak az apja kezebe nyomta a sütit, hogy nem kerem, hanem vette a färadsägot es becsomagolta..de hol talälta meg a ragtapaszt?! asszem takaritani kene...

Ez az ajändekosdi egyebkent nem is olyan regen kezdödött: egy barätunk kislänyänak volt a 2. szülinapja ahova hivatalosak voltunk. En aktivan gyärtottam az ajändekot majd szepen be is csomagoltam amit ö erdeklödve figyelt. Pont ebben az idöben volt, hogy matyesz kedvenc mesekönyveben ajändekot kapott szülinapjära a csigafiu. Ez jo alkalom volt elmagyaräzni mi is a szülinap (bär nem tom mennyit fogott fel belöle) illetve nekiälltam megtanitani matyesznak a boldog szülinapot notat. Ez sült ki belöle:
En: Na, mit fogunk enekelni ma Ema babanak? Boldog szülinaaapoot...
B: Anya, süti!
E: süti? Milyen süti?
B: süti..napot!
E: jahogy szülinapot! Cuki vagy!
B: anya, te is cuki vagy!

Számol és beszól..

Ülünk a kocsiban, a gps beszel: 4 km mulva forduljon balra. Minimatyi: Ed, ketö, häjom, néd.
Ooooke kisfiam. (utäna folytatta a szämsort: hat, néd, hat, nyóc, kijenc, tiz)

Parkolunk, Peti majdnem beäll egy csomo üres hely közepere mikor räszolok: ez roki parkolo! Sohajt, toväbbhajt, közben megjegyzi: tenyleg, hät milyen benän äll mär itt ez az auto (az egyik helyre ferden beällt valaki). Mire Matyeszka: Apa bénäzik!
Hät, egesz nap ezen röhögtem!

Tenyek..a tenyek azok fontos dolgok

18 hónaposan volt 79cm és 9,4kg.
Most 19,5 hónaposan már csak 80-as ruhákat hord, minden amibe 74-es volt írva már el van csomagolva. Vékony, ezért minden nadrág ami kicsit is nagyobb, mint az átlag 80-as ruha az leesik róla (ezért is szereztem hosenträger-t). Mondjuk most úgy nekiállt enni, hogy hatalmas pocakja van. Szerintük a "pont pont vesszőcske .... török basa"-t róla írták.
Kb. 2 hete nem tudjuk ráadni a hálózsákot (és míg el nem alszik még betakarni se lehet - még a szent Kadával sem!) ezért én többször benézek hozzá betakargatni - és minden esetben mikor bemegyek nincs rajta takaró..
Egyedül már nagyon ügyesen - igaz nagyon maszatosan - eszik. Villával is.
Minden mond már. Ma úgy kért inni, hogy: Még! Kéjek még! és tényleg megitta amit kapott.
Nagyon meg tud lepni, hogy csomószor jól ragoz! És már többször hallottuk, hogy mondta magára: én. Pedig most van az a korszak is, hogy e.sz/3-ban beszél magáról: a baba így, a baba úgy.
Januárban állandóan TV Macit kellett néznünk, aztán volt néhány nap Füles mackó, majd jött a Bob, the builder és most a Bogyó és Babóca a menő. Ez gyakorlatilag olyan, mintha leszedáltuk volna a gyereket: csak ül és tátott szájjal nézi.
Omo-omo (homok, homokozás) bármikor jöhet - éjjel-nappal.
Ha csak kinyitod a hűtőajtót ö azonnal ott terem és elkezd könyörögni a joghurtért (ago ago) vagy a pudingért (punki vagy punding).
Ugyanolyan makacs és önfejű, mint mi. De pl. az egyik nagyapjára is erőteljesen hasonlít abban, hogy ha azt beszeljük meg megyünk valahova, akkor mire az ötlet a megvalósításához érkezne, ö már a cipőjét próbálja felvenni és veri az ajtót h: kinyi kinyi.
Szereti a bringázást de a legjobban, hogy olyankor van sisak!
Elég sok mindent megeszi, de erőteljesen hangulat kérdése nála a dolog. Viszont amíg mi a száraz húsokat kedveljük, ö azokért egyáltalán nincs oda. De ha valamit a nagyobbak a szeme láttára esznek meg, akkor ö is azonnal megeszi. Pl a mazsola. Itthon egyáltalán nem eszi, míg Zsoltékkal csak úgy falta.
Most igy 1 honap utän megtalältam ezt a bejegyzest. szoval a folytatäs:
- meg mindig a BésB a menö nälunk, föleg, hogy kaptunk kölcsön nehäny könyvet..hät mär rongyosra olvastuk öket. Peti egyik este annyit kerdezett (az x-edik ujraolvasäs utän): mikor adjuk mär vissza ezeket a könyveket? de elkeseritettem: amint megjönnek azok amiket en vettem :)
Dumäl, hihetetlenül sokat! vicces, hogy most mär nekem is tud meglepetest okozni, hogy mi mindent mond mär es a barätnöm, aki vigyäz rä nez räm ertetlenül, hogy de hät ezt a szot mär töksokszor hasznälja.
(na jo azert vannak vicces szavak is: a hetvegen nem ertettük miert käntälja, hogy csigolya mire nagy nehezen räjöttünk, hogy nem csigolya hanem Ibolya (mama)..)
Komplett mondatokat rak össze, a mai szösszenet: Anya, ehes vagyok! jajj es ahogy szotagolva mondja: ehes va gyok. olyan erzesem van, mintha azert szotagolna, mert közben gondolkodik melyik ragot hasznälja. Nagyon ügyesen ragoz, igazäbol ez fel se tünik addig amig vicces dolgok nem sülnek ki belöle. A kedvencem az az engem helyett hasznält: tégem.
Barätnöm toväbbra sem erti miert mondtuk neki meg anno, hogy Bencu nem eszik, vagy alig. Egy napja ugy nez ki manapsäg: beadjuk reggel 9kor es 12fele kidöl, addig meg folyamatosan eszik valamit. Itthon eszik egy kis reggelit vagy joghurtot, majd barätnömeknel kap egy adag gyümölcsöt, majd a barätnöm reggelijeböl is könyörög magänak közben megiszik közel fel liter folyadekot is. Itthon delutän nem mindig eszik, bär ha smoothie-t vagy gyümölcspüret lät az azonnal eltünik, es ezek utän meg egy rendes adag vacsi is befigyel. Szoval most mär egyältalän nem panaszkodhatunk. Csak azt nem ertem, hogy megis hova tünik az a rengeteg kaja? Ugyanis egyältalän nem lätszik rajta mennyit eszik. Na jo, pont ma ällapitottam meg h 2-3honapja hosszukäs volt az arca, most meg megint kerekedik, de a testalkatän nem lätszik egyältalän. toväbbra is van olyan nadräg amiböl meg a 74-est hordja, mert annak legaläbb pont jo a dereka. (meg jo, hogy mär meleg van mostansäg es nem gäz h a gatya szära rövidebb mint kellene..ilyenkor azt mondom: haläsznadräg! :))
Vacsinäl este kerdeztük mit szeretne enni mire ö egy eleg meglepö dolgot mondott: penot! (spenot)..ket napja kapott ebedre spenotos tesztät es nem nagyon akarta megenni (igaz, amit evett belöle mondjuk az izlett neki). mikor meglepödve mondtuk neki, hogy az pont nincs itthon, akkor kert helyette: gyümööcs pü re -t :)
Folyton ikäja-ba akar menni. Nagyon tetszik ott neki, hogy rohangälhat es mindent megnezhet, felmäszhat es hät a nagy szerelem is ott van: a gyerekkonyha! amint meglätja leäll hosszu 10 percekre ott fözni - igazäbol a mi türelmünk veges es nem az öve..
Mondjuk ma voltunk äruda-ban (äruhäz) es az is bejött neki. Lefekveskor elmeselte milyen magas volt az äruda, meg väsäroltunk ott es fizettünk es anya probält ruhät..
A lepcsön mär szeret mäszni, felfele meg kevesbe (bär egyszer mär feljött egyedül a 2.-ra - csak kär h mi a 3.-on lakunk :), de lefele a heten többször egesz vegig egyedül ment. Viszont a babakocsiba es bol mär profin intezi a ki/beszälläst. Eddig csodälkozva kerdezte barätnöm: te nem kötöd be öt? es en nem ertettem, hogy miert kene hiszen nem mäszik ki..na ez most veget ert. Hetvegen mär csinält olyan, hogy epp indulnänk mikor nem mozdul a kerek - lenezek es minimatyi epp mäszik kifele.
Tenyleg a hetvege! kitalältuk h megnezzük milyen programok vannak epp a központban es besetälunk. Elvittük magunkkal minimatyi jätek babakocsijät is beleszijazva a macijät. Ennek az lett az eredmenye, h a (nekünk) 10p-es ut (900-950m) nagyjäbol 50p-ig tartott (minden ajtot megneztünk, gombot megnyomtunk, kavicsot megvizsgältunk) es ebböl 850m-t becsülettel vegigsetält (a macit tolva) öurasäga. Ezek utän megerdemelt egy kört a ringlispil-en Petivel :)

a Titok

Matyesznak van egy Titka, igen, igy nagy T-vel. De nem mondja el mi az..azaz, hogy eddig nem mondta el, de ma vegre elärulta. Kezdjük inkäbb az elejen:
Egy barätnöm vigyäz rä amig en es az apja elvileg dolgozunk. Es ö ezt nagyon elvezi, märmint nem azt, hogy dolgozunk hanem, hogy a barätnömnel van delelöttönkent. Egyik nap hazainduläsnäl (ez is vicces, mostanäban a hazainduläs igy zajlik:
- Gyere nyuszifül, menjünk haza!
- Baba majad!)
naszoval induläs elött barätnöm odafordul hozzä es azt mondja neki:elmondod anyänak a Titkot? Mely csend..ujra probälkozik: tudod melyiket? az...es belesug valamit Minimatyi fülebe. Meg mindig csend. Na jo, folytatja barätnöm akkor este mondd el anyänak jo? Bolintäs.
En persze azonnal kerdezösködni kezdtem: milyen titok? tudnom kene valamiröl? Barätnöm csak somolyog es mondja, hogy ne öt kerdezzem.
Persze aznap nem derült ki a Titok. Mäsnap sem. Ma viszont epp egy äruhäzban hotdogoztunk mikor beugrott, hogy tegnapelött mintha lett volna valami titok..es räkerdeztem:
Cica, elärulod, hogy mi az a Titok?
Erre rämnez, kisse szegyenlösen es ezt mondja:
Szerejetek!
ohhh....kis hijän moshattak fel a padlorol..
es ezt meg lehet fokozni! miutän ily modon kiderült a Titok meg nehänyszor elmondta a biztonsäg kedveert de egyre hatärozottabban.

Hazaert Peti is, kerdem Matyeszkät: elmondod apänak is a Titkot? Peti egyböl: milyen titok? elmondod a Titkot? azonnal jött a välasz: szejetek! Peti elgondolkodik: azt mondta amit hallottam? komolyan? :)

Cukiságok

- ahogy kiejti a száján: Maci! Kadi! - olyankor sárgulok rendesen: bárcsak engem hívna így. Mármint nem macinak vagy kadinak, hanem a hangsúly ahogy kiejti őket...hjajj..
- meglát egy cicát vagy kutyát és azonnal mondja: Cica/Kutya! Gyeje! És nem érti miért nem jönnek oda :)
- ha az ablakból a 3.ról lát meg egy kutyát vagy macskát és kiabál nekik: Gyeje!
- ahogy bármit utánad mond. Még azt is amit nem kéne. Vagy egy mondatból pont azt a szót ismétli meg amitől az egész helyzet viccessé válik (Én: te Peti, nem kéne vacsit adni a gyereknek? Gyerek: kéne)
- amikor "elbújik" és eltakarja a kezével a szemét, de úgy, hogy félig kukucsol rajta keresztül és várja, hogy megtaláld.
- amikor a pénztárnál már a szalag túlsó felétől próbálja átadni a pénztárosnak a pénzt/kártyát és közben tréningezni magát és mondogatja: dánke, dánke. Persze amikor a tényleges átadásnál vagyunk akkor már csak átadja ami a kezében van, eszébe sincs kimondani, hogy dánke.
- amikor simán elköszön a városban, hogy csüszi! viszont ugyanezt nem hajlandó a nagyszüleinek mondani, nekik csak integet.
- ahogy elviszi sétálni a macit, a baba babakocsiban..
- az az arc amit hisztizés közben vág - jó persze a hisztitől magától a falra tudnál mászni de az az arc..(én csak bulldog arcnak hívom)

és még tudnám folytatni a sort biztosan, ha nem éjjel fél12kor írnám ezt..

Becenevek

Először Ana voltam, majd Anya, néha Anyu és most legfrissebben Anyuka vagyok. Nem tudom, honnan szedte, főleg, hogy a hideg ráz tőle - de neki így tetszik, így hív engem ezért természetesen hallgatok rá. Persze tudja olyan hangsúllyal mondani, amitől teljesen elolvadok. Mondjuk mikor valami baj van akkor azt kiabálja Anya!

Apával egyszerűbb a helyzet: Apapapapa, Apa majd Apuci és/vagy Apuka. 

De most komolyan - senki nem hív így minket - honnan vette, hogy van ilyen, hogy Anyuka és Apuka?

Természetesen a legkedvesebb tárgyak sem maradhatnak ki a sorból: 

- a macija: kezdetektől Amma néven fut/futott de mostanában szóba jön a Maci is vagy esetleg A Maci - igen, így csupa nagybetűvel..

- aztán persze a takarója: Kada. Esetleg mostanában: Kadi, ami szintén a becézés uraságánál. De az a hangsúly ahogy kiejti..ha lányokhoz beszélne ilyen szerelmetes hangsúllyal akkor kezdenék aggódni, hogy a lányos apukák hamarosan megjelennek itt nálunk egy baseballütővel..

Egy kis lépés a babának...

Annyian mondják, hogy az első 1-2 év csak úgy elrepül hipp-hopp és te nem hiszed el, aztán csak nézel hova tűnt el..nem hiszed amíg meg nem éled. Mi már 19 hónapja újfajta idő(számítás) szerint élünk és csak kapkodjuk a fejünket. Mindig történik valami ami kis lépésnek tűnik, mégis egy mérföldkő az ö életében:
- kezdjük azzal, hogy megszületett 2013.okt.22-n 15:58kor. Peti elmorzsolt néhány könnycseppet, én meg próbáltam hozzászokni, hogy ö már itt van velünk.
- 3 nappal később hazajöttünk vele - én persze az egész utat végigparáztam: nem fázik meg? jól kötöttem be? stb.
- amikor felemelte a fejét alig pár hetesen. érdekes, hogy ez nekünk annyira nem tűnt fel, vagyis nem tudtuk, hogy ez is egy ilyen mérföldkő lenne amíg az egyik nagyi skype-on keresztül meg nem lepődött, hogy jéé már tartja a fejét? mi meg összenéztünk Petivel, hogy igen, egy pár napja már..és ö meg kapott egy nagy dicséretet milyen ügyes.
- amikor végre - szigorúan kivárva a 6 hónapot - átfordult, addigra én már rendesen ráparáztam, hogy atya ég még nem forog! hiába nyugtattak a fejlesztésen, hogy minden okés vele és nem értik nekem miért kellett fejlesztésre hoznom uraságát mert minden oké vele..
- amikor kijött az első foga
- aztán mikor kijött az összes többi
- érdekes az a pillanat nem maradt meg bennem, hogy mikor kezdett el mászni (nagyjából amúgy is összvissz két napig csinálta, annyira nem érdekelte a dolog, inkább forogva közlekedett vagy a legkényelmesebb módon: anya! cipeld már át a popómat a másik szobába!), vagy mikor kezdett el kapaszkodva sétálni, azonban emlékszem arra a pillanatra mikor egyszerre rázott ki minket a hideg Petivel mert őméltósága egyszer egy kora novemberi este megtett egyedül két lépést a kanapé és Peti széke között. Épp skypeoltunk a nagyszülőkkel amikor ezt történt, de vicc, hogy ezt ők pont nem látták vmiért..úgy meséltük el mi történt, de persze akkor nem volt urasága hajlandó megismételni a mutatványt..
- a másik ilyen pillanat, amikor 3-4 héttel később Sógiék (és a 7 hónappal idősebb unokatesó) hazautazása napján 1 órával azután, hogy feltettük őket a vonatra, urasága úgy döntött ö már egyedül is tud járni és 2 órán keresztül futkározott körülöttem - én meg elképedve ültem és csak néztem mit művel (mondjuk ez azóta is tart..mármint, hogy elképedve nézem öt).
- vagy amikor beindult a beszélőkéje. És mindent utánad mond, illetve néhány nap múlva rájössz, hogy nem csak utánad mondja de tökéletesen tudja használni.
- és még hihetetlen sok ilyen pillanat van, sokról nem is tudjuk, hogy ez az, csak akkor jövünk rá mikor hazaérünk, urasága tesz vagy mond valamit és valamelyikünk rákérdez: ezt meg mióta tudja/ismeri? Mire a másikunk: nem tudom, pár napja már csinálja/mondja nekem, esetleg: nem tudom, mostantól? És akkor rájövünk, hogy aha, ez is egy ilyen pillanat - volt. Mai történés: mióta mászni tud gyakran ki kellett húzni a kanapé ágy részét amin mint egy lépcső egyedül fel tudott mászni a kanapéra. Ma este egyszer csak fogta magát és minden fakszni nélkül felmászott a kanapéra - az ágy rész persze nem volt kihúzva. Az apjával meg csak néztünk - már ezt is tudja?

És tudjátok mi a legrosszabb az egészben? Hogy azt hiszed erre mind emlékezni fogsz..de nem. Hiába próbálod, annyi minden jön még, hogy mondván kell a hely azoknak az emlékeknek egy csomó ilyen pillanat törlődni fog, hiába hiszed azt, hogy ez egy "olyan" pillanat amit te soha nem felejtesz...dehogynem! Mondjuk az legalább megnyugtató, hogy nem csak a pillanatot felejted el, hanem azt is, hogy meg akartad őrizni..számítógépes nyelven: nem csak a tartalom tűnik el, hanem az oda mutató link is :)

De talán most, ha erőt veszek magamon és leírom akárcsak ide, akkor lesz remény, hogy eszembe jut az a bizonyos pillanat...már csak azt nem tudom időt honnan szerzek ehhez?! :)