NY - az utolsó napok, hazaút

Na szóval megjöttünk és azóta már dolgoztunk is egy keveset..annyira furcsa a magyar billentyűzet..főleg hogy még ékezeteket is tudok írni.. :)
Szóval csütörtökön reggel felkelés után végre elhagytuk "kedvenc" poloskás házunkat (eléggé gáz volt a szállás, nem elég, hogy irtóra koszos volt - ha már azon gondolkodtam, hogy kitakarítok, akkor aki ismer gondolhatja milyen állapotban volt a ház :) - de ráadásul valami tisztára összecsípkedett engem, még Petinek is jutott belőle, itthon már gondolkodtunk rajta, hogy talán poloska volt vagy bolha..) és bementünk a kínai negyedhez ahol neki álltunk keresni egy optikát, mert egy kicsit szétesett a szemüvegem (kiesett a szárából a csavar). Egy kis segítséggel sikerült találni egyet és míg arra vártunk, hogy megcsinálják, addig nézelődtem és hát igen..nem volt egyszerű eljönni onnan. 80-100 dolcsiért valami hihetetlenül csudiszép kereteket árultak. Nem volt egyszerű kijönnöm onnan anélkül, hogy ne használtam volna a kártyámat :) de megcsináltam! :) Utána elmentünk és megkajáltunk az 5 fickóban és hát..nagyon ott volt a szeren a kaja..Sajnos, mint kiderült törölték a buszunkat így még egy órát kellett várni a következőre, de simán hazajutottunk, vagyishogy vissza NY-ba. Útközben azért én meg megettem egy muff(int)-ot, Peti meg egy kukit (cookie) :) (az enyém sajtos epres, az övé mogyoróvajas volt). "Meglepő" módon a busz végállomása NY-ban is Chinatown volt, ami most kifejezetten jól jött nekünk, mert csak a 28-as házszámtól kellett a 97-ig elsétálni, hatalmas táv volt, szerintetek is? :) Este elsétáltunk a kínai negyedbe, majd ettünk az olaszban (bár valami pocsék kaját kaptunk, igaz  leves legalább jó volt). Másnap reggel szerettünk volna egyet enni a kedvenc deli-nkben így elsétáltunk odáig (mi az első alatt laktunk, ez meg az 59-en van :)) és megettük a Central parkban. Nyami! Utána gyorsan ki a reptérre és nem hittük el, de 5 perc alatt megkaptuk a beszállókártyát, ami helyre szólt!! Nem kicsit örültünk neki. A gépen aztán nem győztünk hova nézni, ugyanis nem elég, hogy hatalmas (A340-600-as volt, 300-350 férőhellyel) volt hanem még a függőleges vezérsík tetejére felszerelt az Iberia egy kamerát, amivel láttuk az egész gépet, meg azt is hogy mi történik vele ill. merre halad. Így monitorról tudtuk végignézni a felszállást. :) Akkora a gép, hogy kétoldalt 2-2 ülés volt, középen meg 4.. Nagyon finom kaját is kaptunk: vörösboros marhapörkölt rizzsel és párolt zöldségekkel, babsaláta garnélával (Peti dupla adagot evett:)) és almáspite. Én már a pitét meg sem tudtam enni akkora adag volt. Ami poén volt, hogy pont mire megkaptuk a vacsit, addigra beértünk egy kis légörvénybe, így "érdekes" módon mindenki letette a villát néhány percre :) én legalábbis nem láttam a környéken, hogy ettek volna az emberek. Ezen a kis eseten kívül nem történt semmi különös, nagyon sima utunk volt. A leszállást is végignéztük a monitoron :) Miután felvettük a csomagunkat nekiálltunk csövelni a madridi reptéren, mert még kb 3-4 óra volt a Malév gép check-in-jéig. Viszont itt is elsőre megkaptuk a beszállókártyát (helyre szólót) szóval volt nagy öröm, amibe egy kis üröm is keveredett: késett a gép. Végül 3 órával később érkeztünk meg, mint eredetileg jöttünk volna (leállt a radar a csigazabálóknál), de végre itthon voltunk! Gyors vacsi után 14 órát aludtunk egyhuzamban. Szóval vége, vége a nagy kirándulásnak. Még nem tudom mikor, de visszamegyünk az tuti. Most hogy visszanéztem a képeket, egy csomó mindenre rácsoldálkoztam illetve elérzékenyülten néztem, hogy itt is voltunk meg itt is. Gyönyörű volt..